Gyöngyössolymos, Szent Miklós püspök templom

Rövid jellemzés:

Szabadon álló, egyhajós, keletelt, egyenes szentélyzáródású, a szentély felől kontyolt nyeregtetős templom. Nyugati homlokzata előtt áll a 14. században épült torony, a földszinten négyzet, fölötte nyolcszög alaprajzzal, a földszint sarkain átlós irányú, nagy támpillérekkel.

A magasan álló torony valóban lehetett török őrhely is (Fotó: Gáspár Csaba, 2011. okt. 31.)

A magasan álló torony valóban lehetett török őrhely is (Fotó: Gáspár Csaba, 2011. okt. 31.)

A szentély végfalához csatlakozik a kontyolt tetős sekrestye. Hajója és szentélye is csehboltozatos, a hajó nyugati oldalán karzattal. A falképek a 20. századból, a templom berendezése a 18. század vége, 19. század első feléből származik. A főoltárképet 1814-ben Anton Klugmeister készítette. Orgonáját a 18. század második felében építették, átépítve és bővítve 1880-ban Mooser Lajos munkája által lett. A templomban gótikus sírkőtöredék található. A középkori templomot a Solymosi család építtette.

A Solymosi-család zárókő formájú címere (másodlagos beépítés) (Fotó: Gáspár Csaba, 2011. okt. 31.)

A Solymosi-család zárókő formájú címere (másodlagos beépítés) (Fotó: Gáspár Csaba, 2011. okt. 31.)

Az egri püspökök 1759–1772 között (építész: Giacomo Berra, Quadri Kristóf ), majd 1807–1813 között Pyrker János érsek átépíttette (építész: id. Császka János). A torony déli homlokzata előtt kőkereszt található, másodlagosan felállítva, a 18. század végében.

(Forrás: Magyarország Műemlékjegyzéke Heves megye (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2005.))

Története:

A település építészeti emlékei közé tartozik a 14. században épült Szent Miklós püspökről elnevezett plébániatemplom, melyet a Solymosiak építtettek. A török időkben a torony kivételével a templom elpusztult, az újjáépítés az 1700-as években zajlott barokk stílusban.

Ez a rész teljesen középkori eredetű (Fotó: Gáspár Csaba, 2011. okt. 31.)

Ez a rész teljesen középkori eredetű (Fotó: Gáspár Csaba, 2011. okt. 31.)

Az építmény érdekessége a terméskőből készült, késő Árpád-kori gótikus torony.

(Forrás: matrahegy.hu)

Megközelítés:

Gyöngyössolymos településen a Szabadság út 164. szám alatt található.

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Előzetes bejelentkezés a plébániai hivatal telefonszámán: 37 / 370-000

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu
Plébánia elérhetősége, miserend: Miserend.hu

Beküldő neve: Galuska Tünde

Reklámok

Váraszó, Szent Péter és Pál apostol templom

Rövid jellemzés:

A település fölötti temetődombon álló, egyhajós, keletelt, félköríves szentélyzáródású, nyeregtetős templom a 12. század végén – 13. század elején épült déli kapuval.

A déli homlokzat részlete a kapuval (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.16.)

A déli homlokzat részlete a kapuval (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.16.)

A diadalív északi oldalán középkori falkép maradványai láthatók. Az épület a török hódoltság után a 18. században veszik újra használatba. 1850-ben a templom nyugati oldalán kisebb bővítést hajtottak végre. 1912-től használaton kívül volt, berendezését elszállították, ami ott maradt az 1948-ban elégett. 1963-ban helyreállították, az építész Erdei Ferenc volt.

(Forrás: Magyarország Műemlékjegyzéke Heves megye (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2005.))

Története:

Stíluskritikai alapon 1200 tájára tehető a templom építése. 1909-ben a szentély mennyezet megrepedt, 1912. április 13-án a plébános jelentette, hogy a templom fala kettérepedt és ezért ismét bezárták. A templom ettől az időtől kezdve használaton kívül állt, de a berendezések egy része benne maradt. 1948-ban a tetőszerkezet meggyulladt és teljesen leégett. A környéken lakók néhány faragott követ elhordtak ugyan, de a falak a főpárkány magasságáig szinte sértetlenül álltak. A helyreállítást megelőző feltárás során kiderült, hogy templom körüli és a templomban történő temetkezések ideje a XIV. század végétől a XVI. század közepéig határozható meg.

Az apszis középkori faragott díszei (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.16.)

Az apszis középkori faragott díszei (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.16.)

A romos állapotban lévő templom feltárását az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség megkezdte, és 1963-ban fel is újította. A templom állapota 1996-ra ismét megromlott. 1998-ban a község önkormányzata és egyháztanácsa közösen pályázatot nyújtott be. A pályázat kedvező elbírálása után a falu ismét összefogott és adományok, valamint társadalmi munkák segítségével újra élővé, működővé tették az Árpád-kori templomot.

A templom délkeletről (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.16.)

A templom délkeletről (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.16.)

Az egyik szemelvénnyel egy XVI. századi sekrestye vagy kápolna és egy csontház alapfalait tárták fel. A sekrestyében kisebb oltárlap került elő, az osszáriumban nagy mennyiségű emberi csont volt. A kerítőfalat néhány ponton sikerült feltárni. A falfelületek átvizsgálása során jól meg lehetett különböztetni a XVIII. század második felében készült bővítést: az eredetileg szabályos kváderekből épült templomot a nyugati oromfal elbontása után mintegy négy méterrel bővítették. Az ásatás során a boltozathoz tartozó néhány töredékes borda került elő. A templom szentélyének külső, északi falán bevésett két darab és a hajó déli belső falán lévő egy mesterjegy is arra enged következtetni, hogy olyan vándorló mester dolgozott itt, aki ott volt néhány jelentős építkezésen.

A templom délről a fa haranglábbal (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.16.)

A templom délről a fa haranglábbal (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.16.)

Feltehető, hogy a templom eredetileg fagerendás síkmennyezettel épült, a konzolok felett mestergerendával alátámasztva. Az északi oldalon az egykori főpárkányhoz tartozó köveket találni eredeti helyükön, de teljesen lekerekített ívekkel. Ezek lényegében megadták a hajó párkányának magasságát. Minden olyan faragott követ, amelynek helye ismert, vissza kellett építeni, egy új anyag közbeiktatásával, amely egyben jól láthatóan megkülönbözteti Ezekkel a kiegészítésekkel a templom eredeti tömege visszaállt. A legnagyobb gondosságot kívánó munkát a párkányok és a déli kapu kiegészítése jelentette. A “mester” kézjegye a szentélyen és a hajón lévő párkány. Az egész templom pontos kőfaragómunkája, beleértve a kváderfalat is ügyes mesterre vall. A beszámozott párkánykövek a meglévő falkoronára kerültek, míg a hiányzó részeket téglából kifalazták. Mind a szentélyre, mind a hajóra alulról nyitott fedélszék került.

(Forrás: varaszo.hu)

Megközelítés:

Váraszó központjában, a Szabadság úton található.

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Bejelentkezés: +36 (36) 368 857

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu
Plébánia elérhetősége, miserend: Miserend.hu

Beküldő neve: Galuska Tünde

Gyöngyöspata, templomrom

Rövid jellemzés:

A falu felett emelkedő 260 méter magas Vár-hegyen ma csak a nemzeti színű zászló emlékeztet az Anonymus által is említett várra.

Emlékkereszt mutatja a rom helyét (Fotó: Gáspár Csaba, 2015. 03. 07.)

Emlékkereszt mutatja a rom helyét (Fotó: Gáspár Csaba, 2015. 03. 07.)

A vár mellett épített, negyven település egyházi központjául szolgált az 1010 körül épített Szent Péter főesperességi templom, mely a tatárjáráskor szinte teljesen elpusztult. A helyét ma emlékpark őrzi, a templom részben rekonstruált romjaival.

(Forrás: szeporszag.hu)

Története:

A patai esperesség első ismert írásos említése 1245-ben kelt, de korai idő­szakára szerencsés módon régészeti emlékekkel is rendelkezünk. Szabó János Győző 1973-ban a hajdani ispánsági vár külső várfalán belül, az úgynevezett Póc-tetőn kezdett ásatást, ott, ahol a helyi hagyomány egy kápolna vagy templom romjainak emlékét idézte. A kőmaradványokat csak a XIX. század második felében hordták szét a pataiak a plébános beleegyezésével, pedig akkoriban alapfalai, sőt még három kriptája is állt.

A rom teljes képe (Fotó: Gáspár Csaba, 2015. 03. 07.)

A rom teljes képe (Fotó: Gáspár Csaba, 2015. 03. 07.)

A feltáró régész voltaképpen két templomot talált a Póc-tetőn. Az első, kisebb alaprajzú templom Szent István uralmának első évtizedeiben épült, és keletelt, egyenes szentélyzáródású. Alapfalainak külső teljes hossza mindössze 12,6 méter, belső hossza a szentéllyel együtt 10,92 méter, szélessége pedig feleakkora. A templom nyugati oldalán volt a bejárat, s a hajónál és a szentélynél is sík födémre engednek következtetni a feltárt leletek. A Szent Péter apostol tiszteletére emelt első esperesi templom valójában keresztelő­egyház volt, körülötte temető feküdt, melyet négyszögben körül is árkoltak. A második templom sem épülhetett alapjaiban később I. Endre (1048- 1060) vagy I. Béla (1060-1063) koránál. A kicsinek bizonyult első építményt valósággal lebontották, s a helyén már egy nagyobb, boltozott Szent Péter-templom épült íves szentélyzáródással, négyzetes hajóval, két-két pillérrel osztott belső térrel. A jelentősen megnövekedett szentegyházat a XII. század folyamán az északi falhoz épített oldalkápolnával tovább bővítették, mely kápolna valamely jelentős család temetkezési helyéül is szolgált. A XIII. században jól látható hanyatlása következett. Szerepe némileg csak a török közeledtével módosult. A templomhajóban és az oldalkápolnában 1544 körül eltemetett néhány magyar harcos nyilván a várat védeni vagy megerősíteni szándékozók közül került ki.

A templomrom részlete (Fotó: Gáspár Csaba, 2015. 03. 07.)

A templomrom részlete (Fotó: Gáspár Csaba, 2015. 03. 07.)

Az épület végső pusztulásáról nincs adatunk. Lehetséges, hogy egyszerűen csak a használaton kívüliség okán lett romossá, de a török kiűzése után már mentheteden, ahová csak temetni jártak föl a kereszteletleneket a XVIII-XIX. század folyamán még a pataiak. Végül az úrbéri tagosításokkal párhuzamosan az egyház engedélyével lebontották a Szent Péter-templom még álló falait, s kőbányaként használva fejtették ki a falubeliek a köveit.

(Forrás: sulinet.hu)

Megközelítés:

Gyöngyöspata településen a várhegyet megkerülve, a Vári útról letérve a borospincék érintésével érjük el Kék körút jelzésen a romokat.

A képre kattintva Turistautak.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Szabad bejárással látogatható.

Beküldő neve: Galuska Tünde

Bükkszék, Szentlélek templom

Rövid jellemzés:

A település fölé emelkedő temetődombon álló egyhajós, keletelt, oromzatos Ny-i homlokzatú, egyenes szentélyzáródású templom.

A templom nyugatról (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.15.)

A templom nyugatról (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.15.)

D-i homlokzatán román kori ablak, alatta gótikus kő kapukeret, szemöldökén 1472 felirat látható. A szentély É-i oldalához sekrestye csatlakozik. Az északi hajóhomlokzaton két szalagkeretes, félkörzáródású ablak található. A hajó és a szentély oldalfalain feltárt románkori kváderburkolatból az északi homlokzaton a legépebb felületeket a helyreállításkor vakolatlanul hagyták.

Középkori részletek a déli homlokzaton (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.15.)

Középkori részletek a déli homlokzaton (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.15.)

Hajója síkfödémes, szentélye dongaboltozatú, a hajó Ny-i végén karzat található. Berendezése 1760 körüli; főoltárképét Zbiskó Béla 1943-ban készítette. Az Árpád-kori templomot a 15. században átalakították, jelenlegi formáját 1747–1750, illetve 1759-ben történt átépítés során nyerte el.

A templom délnyugatról (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.15.)

A templom délnyugatról (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.15.)

1851-ben helyreállították. A D-i homlokzat közelében egyszerű, zömök, hasáb alakú, sátortetős fa harangláb áll. 1999-ben templom szentélye két új ólomüveg ablakot kapott: Szűz Mária és Szt. Erzsébet képével, az ablakot L. Szabó Erzsébet Munkácsy-díjas üvegművész készítette. A magyar millennium évében a templom teljes külső felújítása valósult meg.

(Forrás: Magyarország Műemlékjegyzéke, Heves megye (Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, Budapest, 2005.); bukkszek.hu)

Története:

A 13. században épült templom, melyet 1470 körül gótikus részletekkel gazdagítottak, a török idők alatt rommá lett. Újjáépíthették a 18. század elején, mert 1720 körül már a Szent Lélek tiszteletére szentelt templomáról emlékszik meg a plébániai összeírás.

A templom délkeletről (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.15.)

A templom délkeletről (Fotó: Takács Gábor, 2007.08.15.)

1732-ben a falu kőtemploma megint romokban áll. 1747. július 1-jén az egri püspök, gyűjtési engedélyt adott Mező Mátyás részére a Szék-i templomnak javára. A templomépítés ideje ismeretlen. 1759-ben a hívek közadakozásból helyreállították. Egy oltár állt benne, a harangláb fából készült. A felső hevesi esperesi kerület, látogatási jegyzőkönyve 1813-ban a templomot kicsinek mondja, melynek teteje javításra szorul. Felszerelése szegényes. Ugyanitt olvashatjuk, hogy 1827-ben a templom hátsó falán repedések láthatók, a padok összetöredeztek. 1851-ben írják, hogy a teteje annyira rossz, hogy esős időben a hajó megtelik vízzel. A község elöljáróságának 1864. augusztus 1-i jelentése szerint Bükkszék helynevei közül a „Harangláb-güdre” az ott talált harangról nyerte nevét, amelyet a mai napig használnak a templomban.

(Forrás: bukkszek.hu)

Megközelítés:

Bükkszéken a Széchenyi István utca 2. szám alatt található.

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Egész évben nyitva, időpont egyeztetés: +36 (36) 561-060

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu
Plébánia elérhetősége, miserend: Miserend.hu

Beküldő neve: Galuska Tünde

Vámosoroszi, református templom

Rövid jellemzés:

A vámosoroszi templom sarkait átlós elhelyezkedésű, két részből álló támpillérek erősítik. A szentély keleti és délkeleti sarokpontjain, összesen három, átlós irányú, kétlépcsős támpillér áll.

A templom kívülről

A templom kívülről (Fotó: Bellus Ibolya, 2015. szeptember 26.)

A szentélyt az eredeti gótikus hálóboltozat fedi. Az északi és a déli fal közepén lévő boltozat vállköveit pajzsok díszítik. Az északkeleti és a délkeleti sarokban a pajzsok helyett igen egyszerűen, tagolatlan formákkal kialakított, háromszögletű emberfejek láthatók. A két zárókövet díszítették, az egyik zárókő Krisztus-fejet, a másik sárkányos Báthory címert ábrázol.

Mennyezet

Mennyezet (Fotó: Bellus Ibolya, 2015. szeptember 26.)

A templom másik látványossága a nemrég befejeződött falkép restaurálásnak köszönhető. A szentély keleti falára, a templom legfontosabb helyére a Bűnbeesés képét festették. A szentélyben lévő karzat mögött lévő, 1604-ben festett naiv népi festményen a bűnbeesés története elevenedik meg. A szentély keleti falán olajkoszorúval keretezett fát lehet látni a rátekeredő kígyóval, amit az ősszülők vesznek közre. Jobbra Éva, balra Ádám bűnbeesése látható, amint az almáért nyúlnak. Technikája és stílusa alapján egyértelmű, hogy nem középkori freskóról van szó. Készítésekor itt még nem volt karzat, ezért mindenhonnan jól lehetett látni.

(Forrás: Középkori templomok útja, Vámosoroszi)

Története:

A református templomot Szabolcs és Szatmár vármegyék legnagyobb templomépítője, a Báthory család építtette a 15. század második felében, késő gótikus stílusban.

Az ablak kívülről

Az ablak kívülről (Fotó: Bellus Ibolya, 2015. szeptember 26.)

A vámosoroszi templom egyik zárókövén is látható a sárkányos Báthory címer, amely a hozzá kapcsolódó legendán túl őrzi Luxemburgi Zsigmond sárkányrendjének emlékét is.

A karzatról az ablak

A karzatról az ablak (Fotó: Bellus Ibolya, 2015. szeptember 26.)

A templom a későbbi időkben sok viszontagságon ment át. 1662-ben a szatmári német várőrség tett benne nagy kárt, majd a második tatárjárás idején, 1717-ben felgyújtották, tető nélkül maradt, és csaknem egy évszázadig romokban állt. Csak 1784-ben építették újjá, a hajó mennyezetét kazettákkal ékesítették, amelyeket 1936-ban rossz állapotuk miatt el kellett távolítani. Ma ezt a kazettás mennyezetek formavilágát idéző új mennyezet helyettesíti. 1794-ben készült el a szentély karzata, 1806-ban pedig az L-alakú nagyobb karzat, mindkettő népi díszítőfestéssel. 1819-1823 között a korábbi fa harangláb helyére téglából készült, nyolcszögletű tornyot építettek, mely ritkaságnak számít.

(Forrás: Középkori templomok útja, Vámosoroszi)

Megközelítés:

A templom a Zrínyi utcában található, a településen tábla is jelzi.

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

A templom mellett lakik a lelkész; készségesen végigkalauzolt a templomon.

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu

Középkori templomok útja ismertető: Vámosoroszi

Beküldő neve: Bellus Ibolya

Szentkirályszabadja, Szent István király templom

Rövid jellemzés:

Az Árpád-kori, eredetileg román stílusú templom Szentkirályszabadján található.

Az Árpád-kori templom a Petőfi utcáról

Az Árpád-kori templom a Petőfi utcáról (Fotó: Soós Margit, 2016.05.20.)

Az egyhajós, nyugati bejáratú templomhoz félköríves kelti szentély tartozik. A bejárati kapuja csúcsíves kőkeretes, mérműves, a nyugati homlokzatot gótikus ablakok díszítik.

A déli homlokzaton látható befalazott csúcsíves kapu és támpillérek

A déli homlokzaton látható befalazott csúcsíves kapu és támpillérek (Fotó: Soós Margit, 2016.05.20.)

A templomhoz támpilléres, sisakos torony kapcsolódik. A hajó északi oldalához csatlakozik a sekrestye, valamint a Rosos Család kriptája. A templomot ma is használja a római katolikus felekezet, bár a lelkészi teendőket a palóznaki plébános látja el.

A torony kőkeretes mérműves ablaka

A torony kőkeretes mérműves ablaka (Fotó: Soós Margit, 2016.05.20.)

A templom keleti végében található a falu római katolikus temetője. Rendeltetésének megfelelően mind az épület, mind a környezete ápolt, rendezett.

Története:

A templomot a XIII. században építették román stílusban, a későbbi esztendőkben gótikus jegyekkel bővítették. Veszprém elestét (1552) követően a templomot a törökök feldúlták. A reformáció rohamos térnyerésével Szentkirályszabadjának népe is az új vallásra tért át és templomuknak továbbra is az Árpád-kori templomot használták. Az ellenreformáció során az 1670-es évek környékén a reformátusoknak vissza kellett szolgáltatni a templomot a csekély számú római katolikus hívőnek. Az időközben romossá váló templomot Dr. Rosos Pál veszprémi püspök állíttatta helyre 1789-ben, ekkor kapta mai is látható formáját és barokkos jegyeit.1913-14-ben Rosos István veszprémi apátkanonok újíttatja meg az épületet neoromán stílusban. Mivel 1980-ra megszűnt önálló plébánia lenni, így gondos gazda híján az állaga romlásnak indult. 2001-ben Ajtós József László palóznaki esperes-plébános vette át a templom ügyeit és első dolga volt felújíttatni a rossz állapotba került épületet. A munkálatokkal 2012 augusztusára készültek el, a felújított templomot Dr. Márfi Gyula veszprémi érsek áldotta meg és szentelte fel augusztus 20-án.

Megközelítés:

A templom Szentkirályszabadján a Petőfi utcában található. Gyalogosan Balatonalmádi felől előbb a kék sáv, majd a Sátor-hegyről toronyiránt, Veszprémből pedig a Gyöngyök útja jelzésén közelíthetjük meg.

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Kívülről szabadon látogatható, a Petőfi utcai főbejáraton, vagy a temetőn (Árpád utca) keresztül. Belső láthatóságáról nincs információ.

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu
Plébánia elérhetősége, miserend: Miserend.hu

Beküldő neve: Soós Lajos

Pula, tálodi Szt. Ilona templomrom

Rövid jellemzés:

Az egykori Tálod falu temploma a Bakony sűrűjében, a Vázsonyi-Séd patak mellett, Nagyvázsony közelében található. Az egyhajós, kis méretű templom román stílusban épült.

A romok a keleti tájolású szentély felől

A romok a keleti tájolású szentély felől (Fotó: Soós Margit, 2014.03.22.)

Ma csak az alapjai és nagyjából térdmagasságig látszó oldalfalai láthatóak.

Története:

Tálod falu templomát a XIII. század elején építették. A falu és a templom sorsáról csekély információ áll rendelkezésre. Amit bizonyosan tudunk, hogy a török hódoltság idején a falut elhagyták lakói (1548) és soha többé nem tértek vissza. Így a házak és a templom pusztulásnak indult, a területet a természet visszavette. Az évszázadok során teljes feledésbe merült a templom és a falu. A növényzettel teljesen benőtt romokat Rómer Flóris találta meg a XX. század elején. A templom feltárására 1970-ben került sor.

A nyugati fekvésű bejárat

A nyugati fekvésű bejárat (Fotó: Soós Margit, 2014.03.22.)

2007 és 2008 években a romokat konzerválták, a falakat térdmagasságig megemelték, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Nemzeti Kulturális Alap, az Eszterházy Károly közalapítvány és Nagyvázsony Önkormányzata támogatásával. A munkálatokat a veszprémi Táncsics Szakközépiskola, Szakiskola diákjai és oktatói végezték.

Megközelítés:

A kis templom csak gyalog közelíthető meg az OKT kék sáv jelzésén. A legegyszerűbb Nagyvázsony felől indulni (kb. 1,5 km). A letérésre nagyon kell figyelni, mert könnyű elmenni a romok mellett.

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Szabadon látogatható.

Beküldő neve: Soós Lajos