Sáska, bakonyszentjakabi pálos kolostorrom

Rövid jellemzés:

A 19. században még állt a templom szentélytornya, amit Rómer Flóris meg is örökített rajzain. A 2014-es ásatás alkalmával tárták fel a templom szentélyét és a templomhajót.

A templom a szentély felől

A templom a szentély felől (Fotó: Galuska Tünde)

A torony egykor azokra a vaskos diadalívpillérekre támaszkodhatott, melynek falai jóval vastagabbak, mint a szentélyé és hajóé. Feltárták a sekrestye egy részét, keleti falán a papi kézmosó fülke maradványát is, benne sértetlenül a szép nyolcszögletű kőmedencét.

A nyolcszögletű kőmedence

A nyolcszögletű kőmedence (Fotó: Galuska Tünde)

Az ásatások és a rekonstrukció folyamatban van, így évről évre többet láthatunk a pálosok legrégebbi kolostorából.

(Forrás: Nagy Szabolcs Balázs: A bakonyszentjakabi pálos kolostor feltárásának első eredményei)

Története:

A kolostor keletkezéséről és történetéről igen keveset tudunk. 1263-ban szól róla először egy oklevél, melyben Pál veszprémi püspök egy olyan kolostort említ, amelyben maradhatnak a szerzetesek. Vagyis ekkor már nemcsak megvolt, hanem jó állapotban is lehetett a kolostor.

A templomhajó

A templomhajó (Fotó: Galuska Tünde)

Lehetséges, hogy a 13. század eleji alapítás egy másik szerzetesrendé, és csak később vették át a bakonyi remeték a tatárjárást követő időkben megüresedett kolostort a század közepén. Így érthető lenne a pálosoktól szokatlan, a kolostor falaival körbevett szentélytornyos templomépítés is. Egy 1307-ben kelt oklevélből kitűnik, hogy alapítója szintén a Rátót nembeli Keszi család egy tagja volt. A kolostor 1563 előtt elnéptelenedett. Valószínű, hogy ezt a kolostort is a törökök rombolták le.

Alaprajz

Alaprajz (Bakonyszentjakab, a kolostor rekonstruált alaprajza Guzsik Tamás-Fehérváry Rudolf, 1979. Forrás: Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon, Budapest 2003.)

A maradványok kutatását és állagmegóvását a terület kezelője, a Bakonyerdő Zrt. Monostorapáti Erdészete kezdeményezte 2014-ben. Az ásatást az ELTE BTK Régészettudományi Intézet kilenc hallgatója, valamint a Bakonyerdő Zrt. részéről 8-10 közmunkás végezte Mordovin Maxim régész irányításával. A feltárás, rekonstruálás, állagmegóvás jelenleg is folyamatban van.

(Forrás: Cselenkó Borbála: Szerzetesrendek az Árpád-kori Zala megyében (Zalai Kismonográfiák 9., Zalaegerszeg, 2006) V. Pálos kolostorok az Árpád-kori Zala megyében; Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon; Nagy Szabolcs Balázs: A bakonyszentjakabi pálos kolostor feltárásának első eredményei)

Megközelítés:

A Szent Jakabról nevezett templom-rom Sáska településről közelíthető meg keletre tartva a piros sáv, piros (L) jelzésen keresztül, ami kb. 2 km. A kolostorrom a Szent Jakab forrás mellett található.

A képre kattintva Turistautak.hu térkép nyílik

A képre kattintva Turistautak.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Szabadon látogatható.

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu

Beküldő neve: Galuska Tünde

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s