Taliándörögd, Szent András templomrom

Rövid jellemzés:

Csak keletelt, egyenes záródású szentélye és az ehhez délről csatlakozó négyzetes sekrestyéje ismert, gótikusan átépített formában.

A templom szentélye a hajóból

A templom szentélye a hajóból (Fotó: Galuska Tünde, 2014. augusztus)

A sekrestye templom felőli, északnyugati sarkában csigalépcső vezetett a szentély boltozata feletti kápolnába.

A templom szentélye mellett álló sekrestye épülete

A templom szentélye mellett álló sekrestye épülete (Fotó: Galuska Tünde, 2014. augusztus)

A szentélyt a sarkokba állított oszlopokra támaszkodó bordás keresztboltozat fedte, a sekrestye boltozatának bordái pedig magasan, a falsarkokra támaszkodtak.

A szentélyt a sarkokba állított oszlopokra támaszkodó bordás keresztboltozat fedte

A szentélyt a sarkokba állított oszlopokra támaszkodó bordás keresztboltozat fedte (Fotó: Galuska Tünde, 2014. augusztus)

A szentély keleti végén magas és keskeny koragótikus ablak van, hasonlókat, de kisebb méretűeket találunk a sekrestye keleti és déli oldalán is, az utóbbinak csak a fele maradt meg.

A szentély keleti végén lévő koragótikus ablak

A szentély keleti végén lévő koragótikus ablak (Fotó: Galuska Tünde, 2014. augusztus)

Román-kori formáját nem ismerjük. A tihanyi múzeumban kiállított emberalakos pillérfő és a jelenlegi rk. templomban levő szalagfonatos keresztelő medence a román-kori templomból származik. Mindkettő XII. századi faragvány.

(Forrás: Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai)

Története:

A templomot, melyet Szent András apostol tiszteletére szenteltek, 1339-ben említik először írásos emlékek. Az egyhajós, keletelt templomot a Dörögdi-család építtette a XIII. században, román-stílusban, melynek Árpád-kori előzménye a mai hajó Ny-i részén helyezkedik el. A templomot Dörögdi Miklós – a román alapfalakat meghagyva – 1347 körül gót-stílusban teljesen átalakítja és megnagyobbítja. A török alatt, 1547-ben Felsődörögd nyomtalanul elpusztult, míg templomából csak szentélye és sekrestyéje maradt fenn. Mai napig jól kivehető a szentély DK-i végfalának a boltozás indítása és a faragott indítóköve. A templom legszebb s legjellemzőbb részei a már igen gyér freskómaradványai. A szentély falai kisebb jelenetekkel voltak ábrázolva. Minden képosztályban van egy glóriától övezett festett fej. Hajója elpusztult, csak alapfalai maradtak meg a földben. A török pusztítást tovább tetézte a romos templom 1840-es felrobbantása, hogy építőanyagot nyerjenek az uradalmi magtárhoz. A templomromot 1975-ben tárták fel, amikor bronzkori urnasírokat, római kori épület maradványait, középkori sírokat pénzérmékkel, díszes övet, ezüstgombokat is találtak. Az itt talált faragott vörös homokkő keresztelőmedencét a Szűz Mária Neve római katolikus templomba szállították.

(Forrás: Várak 3D.)

Megközelítés:

Taliándörögd településen a Petőfi Sándor utcáról jobbra letérve érhető el.

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Szabadon látogatható.

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu

Beküldő neve: Galuska Tünde

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s