Csatka, rk. templom

Rövid jellemzés:

A Nagy Lajos kori templom falai eredeti helyükön állnak. Az alaprajz feltűnően közeli rokonságot mutat a csatkaival egykorú márianosztrai és a Pozsony melletti máriavölgyi pálos templomokéval.

Barokkosított templomépület

Barokkosított templomépület (Fotó: Gáspár Csaba, 2012. aug. 22.)

Szép arányú, négyszakaszos, hosszúkás szentélyeik mintha „típusterv” alapján készültek volna, még a boltozatok bordáinak profiljai és a falpillérek gyámjai is úgyszólván egyformák. Különösen a keskeny csatkai templomhajón feltűnő az úgynevezett álháromhajós szerkezet, ami a mellékhajók szokatlanul keskeny voltából adódik. A 19 méter hosszú, 13 méter széles tér északi oldalának csúcsíves pillérei alatt mindössze egy átjárószerű folyosó jelzi a gótikus „mellékhajót”.

Templombelső a szentéllyel

Templombelső a szentéllyel (Fotó: Gáspár Csaba, 2012. aug. 22.)

Az épület északi oldalához kapcsolt torony inkább a középkori városi szerzetestemplomok tornyainak elhelyezését juttatja eszünkbe: az itteni, elenyészett klastromból is a kerengő felől jártak át a barátok a torony alatti oldalkarzatra zsolozsmázni.

(Forrás: mno.hu (Ludwig Emil: A csatkai pálos templom))

Története:

A Szűz Mária titulusú egyház szentélye és tornya annak a templomnak és kolostornak a megmaradt része, amelyet a hazai alapítású pálos szerzetesrend számára építettek a XIV. század derekán. Nagy Lajos király hű emberének, Hédervári Kont Miklós nádornak adományozta a falut, az országnagy adományából épült a gótikus rendház és a templom 1357 és 1361 között. Guzsik Tamás (1947–2002) szerint a klastrom már 1357 előtt épülőben volt.

A torony csúcsíves bejárata

A torony csúcsíves bejárata (Fotó: Gáspár Csaba, 2012. aug. 22.)

A középkori csatkai rendház a legerősebben patronált kolostoraink közé tartozott. A klastrom töretlen fejlődését mutatja, hogy 1487-ben könyvesházát említették. Ez időben a pápai vikárius fennhatósága alá tartozott, s egy példásan hitbuzgó fráterét – Chatkai Pált – szent életű tagjai közt tart számon a pálos rendhagyomány.

Keresztelőkút

Keresztelőkút (Fotó: Gáspár Csaba, 2012. aug. 22.)

A magyar szerzet tragédiáját a törökök támadása okozta. Ahogyan 1541-ben felperzselték a rend budaszentlőrinci anyakolostorát, úgyanúgy elpusztították a csatkai klastromot is Veszprém 1543. évi elfoglalása után. A templom azonban, ha sérülten is, megmenekült. A hódoltság alatt lakatlanná vált települést a pápai pálos barátok szerezték meg az 1630-as években. A gazdátlan községbe Pannonhalmáról hívtak jobbágyokat, akiknek lelki gondozását a móri kapucinus barátokra bízták. A falusiak a kolostor romjaiból építették a házaikat.

A templom 1738-tól Csatka plébániája. Az ezt követő két évtized során történt az épület barokk stílusú renoválása (a hajó új, csehüveg boltozata csak 1801-re készült el).

(Forrás: mno.hu (Ludwig Emil: A csatkai pálos templom))

Megközelítés:

Csatkán a Szabadság tér 83. szám alatt található.

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Előzetes bejelentkezéssel látogatható: 34/388-122

Hasznos Linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu
Plébánia elérhetősége, miserend: Miserend.hu

Beküldő neve: Galuska Tünde

Reklámok

Bükkszentmárton, Szent Márton templom

Rövid jellemzés:

A bélapátfalvai országútról is látható a négyszáz lelkes falun kívül, a dombtetőn álló kis kőtemplom.

A kis templom a Bükkszentmárton felé vezető útról

A kis templom a Bükkszentmárton felé vezető útról (Fotó: Galuska Tünde, 2016. május)

Tizennégy méter hosszú hajójának keleti oldalához kétméteres oldalhosszúságú, a tízszög felével záródó, szabálytalan szentély kapcsolódik. Sarkai támpillér nélküliek, ám a nyugati oromfal két szegletét jókora harántpillérek támasztják. A déli oldal sima faltükrében két tölcsérablak, fölöttük faragott koronapárkány bizonyítja a templom eredeti, XII. századi keletkezését. A 22, másodlagosan sorba illesztett kváderkőbe egyforma, lépcsős szegélyű félköríveket mélyített a kőfaragó, a fríz egy darabja az északi falhálóban látható.

A templom déli homlokzata

A templom déli homlokzata (Fotó: Galuska Tünde, 2016. május)

A két ablak között egy különös, nagyméretű kőlap vonja magára figyelmünket, rajta kétarasznyi szabályos lyukkal. A támpilléres nyugati fal tengelyében nyílik az egyenes szemöldökű, kőkeretes kapu, fölötte faragott ereszpárkánnyal. A padlás szintjén is tölcsérbélletű ablak látható; az oromzat fölött kis ácsolt huszártorony ül.

A templom délről

A templom délről (Fotó: Galuska Tünde, 2016. május)

A török időkben elnéptelenedett falu templomát 1736-ban a bélapátfalvai ciszterci monostor köveinek felhasználásával építtette újjá az általa összekéregetett pénzen Baranyai István remete 1734-ben. Ekkor készült északi sekrestyéje, bádogsisakos fatornyocskája és barokk berendezése is.

(Forrás:: mno.hu (Ludwig Emil); Magyarország Műemlékjegyzéke: Heves megye)

Története:

Bükkszentmárton település a 14. század elején még Felbél néven szerepelt, hiszen a Bél nemzetség birtokterületéhez tartozott. Később a Szent Márton tiszteletére épült templomáról Bélszentmártonnak keresztelték át a falut. A templom a 12. században épült, amit 1554-ben a törökök elpusztítottak, csak 1736-ban építette újjá Baranyai István, a környéken élő remete, az általa összekéregetett pénzen, a középkori kövek, és a bélapátfalvai ciszterci monostor köveinek felhasználásával. Azóta többször is felújították. Jelenleg a templombelső nem látogatható.

(Forrás: bukkszentmarton.hu)

Megközelítés:

Bükkszentmárton település felé a jobb oldalon, a dombtetőn áll.

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

A templom szabad bejárással látogatható, a templombelső nem látogatható.

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu

Plébánia elérhetősége, miserend: Miserend.hu

Beküldő neve: Galuska Tünde

Sopron-Sopronbánfalva, Mennyek Királynője templom

Más néven:

Kertvárosi templom, sopronbánfalvi templom, Kolostortemplom, Hegyitemplom

Rövid jellemzés:

A karmelita, korábban pálos templom szentélye még gótikus stílusú, mérműves ablakokkal.

A szentély egyik ablaka (Fotó: Galuska Tünde)

A szentély egyik ablaka (Fotó: Gáspár Csaba)

A templomhajó hossza öt szakaszra osztható és dongaboltozat fedi, kis párkánytöredékekkel, amely a 17. századbeli átalakítás tanúja, csakúgy, mint a barokk tagolással ellátott külső négy támpillér. Az énekes karzatot két toszkán oszlop és keresztboltozat tartja. A padló alatt kripta található. Ez volt a szerzetesek temetkezési helye. Az orgonakarzat mellvédjén az apostolok barokk képei sorakoznak. A templom rokokó padjai feltehetőleg a győri székesegyházból származnak. A volt karmelita kolostor egyemeletes épületének homlokzatán a Nádasdy- és az Esterházy-címer látható. A felirat szerint 1643-ban épült. A czestochowai Fekete Mária-kép valószínűleg XVI. századi eredetű. Máig élő tiszteletét jelzik a képre erősített ékszerek, s a koronák. Mindez egy szép főoltáron látható.

A szentély belülről

A szentély belülről (Fotó: Gáspár Csaba)

(Forrás: bonaparte.hu)

Története:

A hagyomány szerint a regensburgi Szent Wolfgang (Farkas) püspök (Boldog Gizella volt lelkiatyja) remetéskedett ezen a tájon. Így az ő életét folytatta az a XV. századi remete, aki Szent Wolfgang tiszteletére kápolnát épített. 1482-ben az újabb építkezés befejezésére és a búcsújáró hely gondozására a pálos rendet kérték fel.

A Czestochowából érkező szerzetesek valószínűleg már magukkal hozták a Fekete Mária-kép másolatát. Ám a török előnyomulás és terjeszkedés miatt a pálos atyák elmenekültek, s csak 1614-ben tértek vissza Bécsújhelyről. A sopronbánfalvi kolostor újjáépítésére 1610-1648 között került sor uralkodói támogatással, de jelentős összegekkel támogatták a munkálatokat a rekatolizált Nádasdyak, a feltörekvő Esterházyak, a Széchenyiek és más úri családok is. A kolostor ekkor nyerte el mai, egyemeletes, zárt kerengős, barokk formáját, amit a későbbiekben csak elemeiben és főként belsőépítészetileg alakítottak. 1643 és 1786 között a pálos rendtartomány noviciátusaként működött a kolostor.

A templom mai főhomlokzata (Fotó: Galuska Tünde)

A templom mai főhomlokzata (Fotó: Gáspár Csaba)

Az 1600-as évek közepétől kezdve még a császári ház tagjai (II. Ferdinánd és I. Lipót császár) is meglátogatták a pálos kegyhelyet. 1728-ban tűz pusztított az épületben és az ezt követő helyreállítás során még díszesebbé varázsolták a belső tereket, kiterjesztve az épülettömb környezetére is. Ennek a jólétnek vetett véget II. József, aki szekularizációs politikája keretében 1786-ban feloszlatta a pálos rendet több más renddel egyetemben.

A templom a távolból. (Fotó: Galuska Tünde)

A templom a távolból. (Fotó: Gáspár Csaba)

Ezek után bányász-szállásház, a Napóleoni háborúk idején kórház, majd raktár lett. 1887-ben Zalka János győri püspök megvásárolta a teljes ingatlan együttest az egyházmegyének, a templom ettől kezdve folyamatosan szolgálja a katolikus hívőket. A kolostor új lakói a Mayerlingből 1892-ben érkezett sarutlan karmeliták apácái lettek, akik 1950-ig éltek itt. Az 1950-es évek második felétől a rendszerváltásig elme- szociális otthon működött a kolostor épületében. Ezekben az évtizedekben többször is zajlott régészeti és műemlékvédelmi kutatás, melynek során helyreállították a templom gótikus szentélyét, illetve megtalálták több középkori faragványt. 1991-ben a karmeliták visszakapták az épületet, de nem volt fedezetük a felújításra. 2004-ben egy üzletember vásárolta meg és újította fel. 2011 óta szállodaként üzemel. 2015 áprilisától az intézmény állami kezelésbe került és az Eszterháza Kulturális, Kutató- és Fesztiválközpont keretein belül működik tovább.

(Forrás: ifj. Csemegi József: Sopronbánfalva középkori templomai I. Soproni Szemle, 1938/4. sz.; bucsujaras.hu; epiteszforum.hu)

Megközelítés:

Sopron város Sopronbánfalva településrészén, a Kolostorhegy utca 1. szám alatt található.

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Egész évben nyitva. Telefon: +36 (99) 316-151

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu
Plébánia elérhetősége, miserend: Miserend.hu

Budapest, budaszentlőrinci pálos kolostor

Rövid jellemzés:

Az állagmegóvási munkálatoknak köszönhetően ma még látható a háromhajós templom romja a déli oldalkápolnával és a templom északi részéhez csatlakozó Remete Szent Pál sírkápolnával.

A Remete Szent Pál sírkápolna maradványai

A Remete Szent Pál sírkápolna maradványai (Fotó: Galuska Tünde, 2014. október)

A háromhajós templom déli oldalkápolnájának eredeti téglapadlója 1934-ben, sőt még 1949-ben is megvolt. Mintás darabjaiból mára már csak néhány maradt meg. A díszített téglák egy része még a használat idején tönkre mehetett, ezeket azután sima padlótéglákkal pótolták, amit ma is láthatunk.

Története:

1300 körül a pálos rend negyedik elöljárója, Lőrinc prior, a korábbi kis kápolna körüli remete-telepet kolostorrá szervezte, majd 1309-ben a rend székhelyét a klastrompusztai Szent Kereszt monostorból ide helyezte át. Első adományozói között volt Károly Róbert király is.

Déli oldalkápolna oltárral

Déli oldalkápolna oltárral (Fotó: Galuska Tünde, 2014. október)

Komoly fellendülése Nagy Lajos király pálos-barát politikája nyomán indult meg, amikor is 1381-ben itt helyezték el a rend névadójának, Remete Szent Pálnak az ereklyéit. A Torinói béke kitétele értelmében Velencének az ereklyéket át kellett adni Magyarországnak, így Nagy Lajos Budaszentlőrincre szállíttatta, és a pálosok főkolostorában helyezték el, amely ezután búcsújáró hellyé vált. A további királyi és egyéb bőkezű adományok a monostor újabb és újabb átépítését és bővítését eredményezték, míg végül, a 16. század elején már egy háromhajós templom, a Remete Szent Pál kápolna, a déli oldalon a Budai Kovács Márton által épített családi kápolna volt megtalálható, valamint az emeletes kolostorépület északról csatlakozott a templomhoz.

A XVI. század eleji kolostor rekonstruált tömegvázlata (Forrás: Bencze Zoltán-Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor 81.)

A XVI. század eleji kolostor rekonstruált tömegvázlata (Forrás: Bencze Zoltán-Szekér György: A budaszentlőrinci pálos kolostor 81.)

A 16. századi átépítés során keletkezett az egykori rendfőnöki kápolna helyén egy tízszögű, csillagboltozattal fedett gyűlésterem (káptalanterem?). Zolnay László az 1964-72 években végzett ásatásai során tisztázta, hogy a kolostor 15.000 négyzetméter kiterjedésű, nem csak Budapest, hanem Magyarország legnagyobb monostora volt.

A templomhajó

A templomhajó (Fotó: Galuska Tünde, 2014. október)

Kiterjedése és lakóinak 300-500 között mozgó lélekszáma egy akkori mezővároséval(!) vetekedett. 1847-ben Henszlmann Imre, 1934-től Garády Sándor, majd Zolnay László, végül 1985-től Bencze Zoltán folytatott ásatásokat és állagmegóvási munkálatokat a területen.

(Forrás: Guzsik Tamás: A pálos rend építészete a középkori Magyarországon (Budapest, 2003.))

Megközelítés:

A budapesti Gyermekvasút Szépjuhászné megállója közelében található, a városból kifelé menet a Budakeszi út jobb oldalánál.

A képre kattintva Turistautak.hu térkép nyílik

A képre kattintva Turistautak.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Szabadon látogatható

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu

Beküldő neve: Galuska Tünde