Esztergom-Pilisszentlélek, pálos kolostor romja

Rövid jellemzés:

A pilisszentléleki pálos templom és monostor manapság csak romjaiban látható, egy egész nagy kiterjedésű területen.

A monostor nagy kiterjedésű romjai

A monostor nagy kiterjedésű romjai (Fotó: Galuska Tünde, 2014. szeptember)

A legmagasabb romok a templomhajó nyugati bejáratánál és déli falánál maradtak meg, amelyek magassága a 6 métert is eléri.

A templomhajó déli fala

A templomhajó déli fala, a legépebben megmaradt rész (Fotó: Galuska Tünde, 2014. szeptember)

A hajó mérete szinte megegyezik a szentély méretével. A szentélyhez kápolna tartozik, mindkét helyiségben oltár található. A templomhajóból egy keskeny ajtó nyílt a monostor felé, ami emeletes volt. A földszinten kapott helyet a káptalanterem, az ebédlő, és egyéb szobák.

Templom és hozzá kapcsolódó monostor

Templom és hozzá kapcsolódó monostor (Fotó: Galuska Tünde, 2014. szeptember)

Az emeleten voltak megtalálhatóak a szerzetesek hálótermei. A templomot a monostor déli részén található műhelyekkel egy kerítőfal kötötte össze, aminek romjai ma is jól kivehetőek. A műhely 5 helyiségből állt.

Története:

A pilisi királyi vadászterületén lévő vadászkastélyt IV. Béla adományozta a pálos szerzeteseknek 1263-ban, amely adományt csak fia, IV. László király erősített meg 1287-ben. Ekkor épül fel a templom és a monostor épülete, melyet a szentkereszti (Klastrompuszta első, Szent Kereszt tiszteletére emelt pálos temploma) remeték népesítettek be. 1409-ben Csupor Pál, György fia, a Boldogságos Szűz tiszteletére oltárt emelt a templomban, melynek fenntartására birtokot is adományozott a zárdának. A kolostor gyarapodása a 15. században is folytatódott, a helység ekkor már Pilis vármegyéhez tartozott.

Előtérben a templom szentélye

Előtérben a templom szentélye (Fotó: Galuska Tünde, 2014. szeptember)

Egészen a török hódoltságig a szentléleki pálosok uradalma maradt Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, és a mára már csak régészeti kutatásokból ismert más településekkel együtt. 1541-ben a pálosoknak végleg menekülniük kellett a török seregek elől, akik a monostort a templommal együtt elpusztították. Bár Buda felszabadítása után a pálosok birtoka maradt Szentlélek, a templom és monostor soha többé nem épült újjá. A 18-19. században még jelentős romjai álltak a területen, az első feltárást csak 1928 és 1933 között végezték el.

Alaprajz a rom előtt látható táblán

Alaprajz a rom előtt látható táblán (Fotó: Galuska Tünde, 2014. szeptember)

13 helyiség alapfala, és számos lelet került elő. Az állagmegóvó munkálatokat 1985 és 1992 között folytatták le, ezeket az állapotokat tekinthetjük meg jelenleg is a szentléleki romokhoz kilátogatva.

Forrás: LÁZÁR Sarolta: A pilisszentléleki pálos monostor SARBAK Gábor szerk.: Pálos évszázadok Rendtörténeti konferenciák 4/1. (Budapest 2007.) 503-514.

Megközelítés:

Pilisszentlélek központjától a piros turistajelzésen 600 méter a falutól északra található rom. A faluközpontban található elágazásnál balra található rossz minőségű aszfaltúton egészen a romokig mehetünk autóval.

A képre kattintva Turistautak.hu térkép nyílik

A képre kattintva Turistautak.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Szabadon látogatható

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu

Beküldő neve: Galuska Tünde

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s