Böde, Szent Mihály templom

Más néven:

Zalaszentmihályfa, Szent Mihály templom

Rövid jellemzés:

Dombon, szabadon álló, keletelt, egyhajós, félköríves szentélyzáródásán támpilléres, nyugati homlokzati tornyos templom.

Délről érkezve így fogad a templom

Délről érkezve így fogad a templom (Fotó: Gáspár Csaba)

A hajó felett nyeregtető, a szentély felett kontyolt nyeregtető fedi, a hajó északi oldalához sekrestye csatlakozik. A tornyon, a hajón és a szentélyen román kori nyílásrendszer figyelhető meg.

Északkeletről nézve

Északkeletről nézve (Fotó: Gáspár Csaba)

A torony kettős ikerablakának Böde felé néző oszlopfőin a Biblia áldozati állatait megszemélyesítő kos- és tehénfejet találunk. A nyugati homlokzaton román kori, félköríves, fonott díszes, oszlopbélletes kapu, az ívmezőben Agnus Dei (Isten Báránya) dombormű látható.

A díszes kapuzat

A díszes kapuzat (Fotó: Gáspár Csaba)

A hajó síkfödémes, kazettás mennyezetű, a szentély negyedgömb boltozatú, a karzat a toronytesttel egybeépített. A félköríves diadalív felett felirattöredékek, a karzataljban lévő konzolokon középkori faragványok találhatók.

Felirattöredékek a diadalív felett

Felirattöredékek a diadalív felett (Fotó: Gáspár Csaba)

A templom berendezése az 1970-es évekből való.

Története:

A templom 1220 körül épült román stílusban, Szent Mihály főangyal tiszteletére szentelték fel. A 13. század végén szentélyét átalakították. (Fennmaradt írásos oklevél csak 1424-ben említi.) A török időkben elpusztult, 1750 körül állították helyre, ekkor szentélyét újból, barokk stílusban átépítették, megnagyobbították. Sekrestyéje a 19. században épült. 1923-ban a templomot javították és átalakították, 1966-1970 közötti helyreállítása után 2001-ben újra restaurálták, ekkor nyerte el ma látható formáját.

(Források: Zala megye műemlékjegyzéke, Zalaszentmihályfán látott ismertető tábla)

Megközelítés:

Zalaszentmihályfa és Böde között nagyjából félúton, az országúttól északra található (közigazgatásilag Böde településhez tartozik).

A képre kattintva Turistautak.hu térkép nyílik

A képre kattintva Turistautak.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Mi a teskándi plébánián szolgáló Szalai Attila atyával előre egyeztetve néztük meg (2013. július) (a plébánia telefonszáma: 06-92/370-315)

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu
Plébánia elérhetősége, miserend: Miserend.hu

Beküldő neve: Gáspár Csaba

Reklámok

Zalaszántó, rk. templom

Rövid jellemzés:

A templom egyhajós, nyugati végén toronnyal, keleti végén támpilléres sokszögű szentéllyel ellátott gótikus stílusú épület. Bejárata a torony déli oldalán található. A torony alsó emeletén nyílások, sisakja alatt mind a négy oldalon nagy méretű, barokk jellegű félköríves harangablakok láthatók. A sisak nyolcszögbe megy át, alsó sarkain egy-egy fiatoronnyal.

A templom déli oldala a szentéllyel

A templom déli oldala a szentéllyel (Fotó: Galuska Tünde, 2015. augusztus)

A hajó déli oldalán erős támpillérek állnak, közöttük pedig román és gótikus stílusú ablakok nyílnak. A déli oldalfal előtt a korábbi oldalkápolna alapjai találhatók. A szögletes alakú szentélyt is támpillérek erősítik. A szentély ablakai csúcsíves, gótikus kőráccsal ellátott ablakok. A keleti végén két pillér között elhelyezett talapzaton Szent János szobra áll. Északon a sekrestye és az egykoron állt oldalkápolna alapfalai látszanak. A templombelsőbe a torony aljában nyíló csúcsíves ajtón lehet bejutni. Miután beléptünk egy vas csigalépcsőt láthatunk, amely a karzathoz, ill. a harangkötélhez vezet. A hajó ajtaja után a kórusalj következik, valamint balra az egykori boltozati zárókőbe faragott szenteltvíztartó. A hajó déli fala vakolatlan, melyen az ún. szegények Bibliája látható és egy múlt század végi eklektikus mellékoltár.

A templombelső a rácson keresztül

A templombelső a rácson keresztül (Fotó: Galuska Tünde, 2015. augusztus)

Az északi falon barokk, hangvetős szószék van. A szentélyt félkörös diadalív választja el a hajótól. Ezen a falon folytatódik a bibliai képsor. A szentély déli oldalán kis mélységű ülőfülke, északon korai reneszánsz sekrestyeajtó, tőle keletre pedig a gótikus szentségház látható. Leggazdagabb részlete a kőrácsos, csúcsíves ablakok és a fal sarkaiban található középkori háromnegyed oszlopok.

(Forrás: zalaszanto.hu)

Története:

A településnek nem ez az első temploma, hiszen a korábban említett 1236-os oklevélben már említést tesznek a faluban álló Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt templomról. A templom 1242 körül elpusztult és csak Zaland – későbbi tulajdonos és veszprémi püspök – birtokvezetése alatt kezdődtek újra az építkezések. A régi köveket felhasználva építtette fel a mai templomtest középső részét. Belsejében ma is látható a faragott kváderkövekből épült déli fal, a korabeli bejárattal.

A templom bejárata

A templom bejárata (Fotó: Galuska Tünde, 2015. augusztus)

1378-ban Nagy Lajos király a Tátika várát és a falut a Lackfiaknak adományozta. A falu fejlődésével és a lakosság gyarapodásával a templom már kicsinek bizonyult. A Lackfiak gondoskodásának köszönhetően nyugati irányban bővült a templom, amelyet korai csúcsíves ablakkeret igazol. 1437-ben a Gersei Pethő család kapta meg a birtokot és 1438-ban ők lettek a szántói plébániatemplom kegyurai is. A templom nagyobbítására is sor került, így a régi román kori szentélyt a hajóval megegyező méretűvé szélesítették, gótikus boltozással fedték és négy csúcsíves ablakkal tették világosabbá a sokszögű szentélyt. A szentélyablakok kőrácsai ekkor készültek, a padlót vörös téglával burkolták. A templombelső terét is bővítették, délen egy oldalkápolnával (feltételezhetően családi temetkezőhelynek szánták), valamint egy keresztelő kápolnával. A keresztelő kútnak csak a talapzata maradt meg. Egyik mennyezeti, boltozatzáró rózsája ma a szenteltvíztartó alsó részét képezi. Az építkezések a XVI. századra is átnyúlhattak, ezt a reneszánsz kori sekrestyeajtó bizonyítja. A kápolna keleti oldalához szélfogót építettek, az egész elé pedig egy zömök testű tornyot emeltek.

A támpillérek között román és gótikus ablakok nyílnak

A támpillérek között román és gótikus ablakok nyílnak (Fotó: Galuska Tünde, 2015. augusztus)

1555-ben a török felégette és kirabolta a települést, ekkor a lakosság elmenekült, vagy a török áldozatául esett. A templomot is felgyújtották, melynek teteje leégett, beomlott és egyúttal használhatatlanná vált. 1576-ban a török ismét felégetett mindent. A templom újjáépítésre csak a török megszállás után, az 1730-as években került sor. A középkori ablakokat befalazták, nagyobb ablakokra cserélték, a szentély barokk boltozatot kap, a templom pedig két képes, négyszobros új oltárt. Az oldalsó kápolnákat nem építették újjá, de a falakhoz vastag támpilléreket építettek, amelyeknek építészeti funkciójuk nincs.

A XIX. század során a barokk főoltár kikerült a templomból, helyére jellegtelen oltár került, fölé egy festményt helyeztek, amely 1893-ban készült Bécsben (h. Bauer munkája), Szent Kozmát és Damjánt ábrázolja.

A XX. század régészeti munkái hozták felszínre a középkori értékeket. 1933-ban Darnay Kálmán, – Sümeg múzeumigazgatója -, az oldalkápolnák alapköveit tárta fel. 1957-60-ban a műemléki hatóság kezdett falkutatást. Ekkor került helyére a templom építéstörténete és ekkor váltak láthatóvá a román és gótikus stílusú részletek.

Megközelítés:

A templom Zalaszántó központjában, a Fő út 20. alatt található.

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Napközben általában nyitva található.

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu
Plébánia elérhetősége, miserend: Miserend.hu

Beküldő neve: Galuska Tünde

Szécsisziget, Szent Márk kápolna

Más néven:

Mároki kápolna, Petróci kápolna

Rövid jellemzés:

A kápolna idillikus környezetben egy romantikus bükkösben, a két falu határában lévő szőlőhegyen, az egykori Petróc falu területén található. Ma Szécsisziget területéhez tartozik a kápolna.

Árnyas ligetben bújik meg a kápolna

Árnyas ligetben bújik meg a kápolna (Fotó: Soós Margit, 2012.05.20)

Az eredeti román elemek az évszázadok során némileg átalakultak. A kis templom keletelt, egyhajós, egyenes záródású szentéllyel épült. Sajátossága az oltár köré, a falba süllyesztett ülőhelyek, a homlokzati résablak és a torony oldalain elhelyezkedő rézsűablakok.

Bejárat és felette egy rézsűablak

Bejárat és felette egy rézsűablak (Fotó: Soós Margit, 2012.05.20)

A körülötte lévő temetőt 1945-ig használták. A kápolnát ma is használják szertartások végzésére, minden évben a védőszent napján búza és szőlővessző szentelést tartanak. A két falu közössége nagy tiszteletben tartja a templomot és az egykori falut, ennek megfelelően az épület és a környezete átlagon felüli gondozottságot és ápoltságot mutat.

Története:

A Mároki kápolna a XIII. században épült és az egykori Petróc falu temploma volt. A Márok elnevezést nem tudják megmagyarázni, valószínűleg az iklódbördöcei hívők nevezték el egykori plébánosukról. A falu a török időkben néptelenedett el, lakói soha többé nem tértek vissza. A kis kápolna is ekkor indult pusztulásnak. Az elhagyott romos épületet a Szapáry Család hozatta rendbe 1794-ben, ekkor nyerte el mai formáját, de jelentős elemeket megtartott eredeti stílusából. Ezután az iklódbördöcei nép használta temetőnek, egészen 1945-ig.

Az újkori temető

Az újkori temető (Fotó: Soós Margit, 2012.05.20)

1964-ben az iklódbördöcei és a szécsiszigeti lakók hozatták rendbe és azóta is gondozzák.

Megközelítés:

Szécsiszegetről a Páka felé vezető sz. 7539 mellékúton érhető el, a letérésre tábla figyelmeztet. A kápolna elérhető Szécsisziget felől a Piros sáv, Piros + jelzésen is.

A képre kattintva Turistautak.hu térkép nyílik

A képre kattintva Turistautak.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Kívülről szabadon látogatható, belső láthatóságáról nincs információ.

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu

Beküldő neve: Soós Lajos

Kőszeg, Szent Jakab templom

Rövid jellemzés:

Kőszeg legnagyobb múltú háromhajós temploma,gazdag és viharos történelemmel. A Jurisics téren uralkodó Szent Imre takarásában, szinte észrevétlenül áll. Külső jegyei a barokkra jellemzőek, belső kialakítása gótikus.

A templom főhomlokzata

A templom főhomlokzata (Fotó: Soós Margit)

Híresek a gótikus secco technológiával készült freskói, faragott padsorai 1919-ben készültek. Számos híres család temetkező helye (Jurisics Miklós gyermekei, Széchy Mária-Wesselényi Ferenc nádor felesége etc.). Az épület felújításra szorul.

Története:

Elődjének az 1289-ben felgyújtott minorita templomot tekintik. Feltételezhetően Garai II. Miklós építtette 1403-08 közt a gótikus stílusú csarnoktemplomot. Kőszeget és a templomot 1440-1720 tíz tűzvész pusztítja, de az 1532-es török ostrom is súlyos károkat okozott az épületben. A reformáció erősödésével 1554-re a kálvinisták kezére kerül, ekkor festményeit lemeszelik, középkori oltárait szétszedik (1653). 1671-ben Széchenyi György győri püspök rábírja a városi tanácsot, hogy a templomot visszaadják a katolikus hívőknek. A templomot 1675-től a jezsuiták kapják meg, majd 1677-1815 közt a piaristáké, akkortól 1948-ig pedig a bencések használták.

Fotó: Gáspár Csaba

Fotó: Gáspár Csaba

1807-ben felújítják, ekkor kapta barokk külsejét. 1937-ben restaurálják, ekkor kerülnek elő híres gótikus festményei. Bejáratát kovácsoltvas kerítés védte, melyet az 1960-as években elbontottak. 2011-ben, Kőszeg belvárosának renoválásakor a templom környéke megújult, ugyanebben az évben kezdtek a tetőzet javításába is.

Megközelítés:

Kőszeg belvárosában, a Jurisics téren található.

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

A templom napközben nyitva található, így szabadon látogatható.

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu
Plébánia elérhetősége, miserend: Miserend.hu

Beküldő neve: Soós Lajos

Márokpapi, református templom

Rövid jellemzés:

Szépen renoválva, jó állapotban. Egyhajós, torony nélküli templom, egyenes záródású, keresztboltozatos szentéllyel.

A templom a különálló fa harangtoronnyal

A templom a különálló fa harangtoronnyal (Fotó: Bellus Ibolya, 2015. szeptember 25.)

A templomhajót széles, rézsútos pillérek támasztják. A hajón a déli oldalon két félköríves ablak. A szentély keleti és déli falán egy-egy ablak. A nyugati főhomlokzaton van a csúcsíves bejárat. Kívülről is festett.

Freskómaradvány

Freskómaradvány (Fotó: Bellus Ibolya, 2015. szeptember 25.)

Belül 15. századi freskók maradványai láthatók.

A bejárat

A bejárat (Fotó: Bellus Ibolya, 2015. szeptember 25.)

A templom előtt a 18. században épült fa harangtorony áll.

Története:

A 13. század második felében, kora gótikus stílusban épült. Amikor a reformátusok elfoglalták a templomot, a freskókat lemeszelték.

Ülőfülke a déli oldalon

Ülőfülke a déli oldalon (Fotó: Bellus Ibolya, 2015. szeptember 25.)

A 18. és a 19. században többször átalakították az épületet. 1939-ben egy villámcsapás következtében kiégett a templom. Hosszas vita után helyreállították. 2003-ban teljes rekonstrukción esett át.

Megközelítés:

Márokpapi településen tábla jelzi a Kossuth utcában található műemléket.

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

A templom előtt ki van írva, hol található a kulcs (4 házra az épülettől).

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu

Beküldő neve: Bellus Ibolya

Kőröshegy, Szent Kereszt plébániatemplom

Rövid jellemzés:

A templom keletelt, a hosszú szentélye valamivel keskenyebb, mint hajója. A tornyot – ferences hagyományokhoz híven – nem a főbejárathoz, hanem a szentély mellé építették.

A templom nyugati, és déli homlokzata

A templom nyugati, és déli homlokzata (Fotó: Galuska Tünde, 2015. augusztus)

A templom északi oldalához kolostor épült, melynek területe meghaladta az ezer négyzetmétert. A templom hajójából csúcsíves ajtó nyílt a kolostorba. A templom teljes hossza kívülről 33,7 m.

A felújított gótikus templom a világháborús emlékművel

A felújított gótikus templom a világháborús emlékművel (Fotó: Galuska Tünde, 2015. augusztus)

Az aránylag hosszú szentélye 14,5 m, szélessége 7,7 m. A hajó 16,1 m hosszú és 8,9 m széles. A templom nyugati kapuja fölött kerek ablak az ún. rózsaablak vagy Szent Katalin kereke található, melyben egy középső hatszöget kőrácsos halhólyagmintával díszítettek. Kívülről, a templom déli oldalán öt, a délnyugati és a délkeleti sarkán egy-egy, az apszis három oldalánál is egy-egy támpillér helyezkedik el. A templom déli oldalán, a támasztópillérek között hat gótikus ablak található, melyeknek magassága 4,5 m, szélessége 1,2 m.

A templom hajóját diadalív választja el az aránylag hosszú szentélytől

A templom hajóját diadalív választja el az aránylag hosszú szentélytől (Fotó: Galuska Tünde, 2015. augusztus)

A templomot többször is renoválták (1906, 1969-1970), legutóbb 2002-ben.

(Forrás: A kőröshegyi Szent Kereszt műemlék plébániatemplom története (Római Katolikus Plébánia, Kőröshegy); koroshegy.hu)

Története:

A ferencesek csak a XV. században telepedtek meg Kőröshegyen, az itteni kolostor és templom a cseri (szürke kámzsás) barátok csoportjának observans (szigorú szegénységet tartó) tartományához tartozott. Hunyadi János és a főúri családok támogatták a rendet: 1459 és 1461 között éppen Dunántúlon négy új kolostort építettek számukra. Kőröshegyi templomukat, minden valószínűség szerint a község földesura, Báthory István országbíró építhette a XV. század második felében. 1532-ben meghalt Báthory András tárnokmester, a község földesura. Pekry Lajos, a király szlavóniai lovaskapitánya, a maga részére akarta Kőröshegyet elfoglalni, Báthory András emberei azonban meghalt uruk fiai számára akarták megtartani a birtokot, behúzódtak a kolostorba, és ott védték magukat Pekry katonái ellen. Pekry ekkor felgyújtotta a kolostort. Szerencsére a templom teteje nem gyulladt meg, a kolostor tetejét gyorsan helyreállították, s a ferencesek még rövid ideig Kőröshegyen maradtak.

A török hódoltság alatt súlyosan megrongálódott tető nélküli, romos templomban a XVIII. század második harmadában az andocsi ferencesek miséztek, noha önálló plébániaként 1759 óta működik. 1757-ben Széchényi Antal kegyuraság idején dongaboltozattal borították be a templom hajóját, a tetőt zsindellyel fedték be. Később (1786-ban) a szentélyt újraboltozták. A romos torony felső részét visszabontották, majd új sisakot helyeztek rá. A XX. század első éveiben (1904-1907) a szentély ablakait kinyitották, a főbejárat felől új karzat készült.

Az orgonakarzat

Az orgonakarzat (Fotó: Galuska Tünde, 2015. augusztus)

1969-ben szakszerűen helyreállították: elbontották a századelőn készült hozzáépítéseket, lefestették a freskókat, melyek a II. világháború alatt készültek. 1994-ben felújítások sorozata kezdődött: a templom színes festést kapott, a szentélyt szerzetes hagyományoknak megfelelően, a székek stallumszerű elhelyezésével lett átrendezve. A kórus visszakapta a szecessziós fakorlátot, és a diadalív freskóit is helyreállították. 2000-ben teljes külső vakolatcsere volt. A különböző korokban felvitt vakolatok alatt, az eredeti falak kő- és téglasora látszott, de több ablakhely nem került elő.

(Forrás: A kőröshegyi Szent Kereszt műemlék plébániatemplom története (Római Katolikus Plébánia, Kőröshegy); koroshegy.hu)

Megközelítés:

Kőröshegyen a József Attila utca 1. szám alatt található.

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Napközben általában nyitva van, de érdemes előre egyeztetni: telefon: (84) 340-466

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu
Plébánia elérhetősége, miserend: Miserend.hu

Beküldő neve: Galuska Tünde

Gyula, ferences templom romja

Rövid jellemzés:

Ma jelenleg csak a gótikus templom szentélye, valamint a hozzáépített cellák kezdete látható. Az alapfalak nagyobb része a telek és az út alatt rejtőzik.

A templom szentélyének maradványai

A templom szentélyének maradványai (Fotó: Galuska Tünde, 2014. május)

Története:

A ferences barátok kolostora és a hozzá tartozó ferences templom az 1420 és 1452 közötti időszakban épült, megépítése valószínűleg Maróthy János vagy fia, László nevéhez fűződik. A kolostorba a Maróthyak a ferences rend obszerváns ágának szerzeteseit költöztették, és a rendház egészen a 16. század második feléig működött. Egy korabeli oklevél tanúsága szerint 1535-ben huszonhárom szerzetes élt a kolostor falai között. A török idők alatt bekövetkezett pusztulást, majd a 18. század eleji újratelepítést követően a ferences kolostor romjainak területén az 1800-as években a németvárosi gazdák szőlőskertjei húzódtak. Akkor már senki sem emlékezett a csaknem kétszázötven évvel korábban ott magasodott templomtornyokra.

A ferences romkert

A ferences romkert (Fotó: Galuska Tünde, 2014. május)

Implom József 1931-ben és 1934-ben kutatta a ferences templom és rendház maradványait, a feltárás megkezdésekor egyértelműen azonosította a romokat a ferences templommal. Corvin János lányának, a 13 éves korában elhunyt Corvin Erzsébetnek, valamint Corvin János özvegyének, Frangepán Beatrixnak a sírjait Implom József tudatosan kereste az ásatáson, és azokat az egykori szentély területén meg is találta. A szentélyben csak ez a két, egy-egy koporsó befogadására alkalmas méretű, téglából rakott sírhely volt. Az ásató a sírokban sajnos csak összetört csontokat talált, más leletanyagot nem. Sikerült azonban csaknem teljesen feltárnia a közel 40 m hosszúságú templom alapfalait, illetve a hozzá kapcsolódó rendház épületeinek egy bizonyos részét. 1934-ben volt lehetőség az ásatást folytatni.

Az egykori ferences monostor alaprajza

Az egykori ferences monostor alaprajza (Forrás: gyulaihirlap.hu)

A templomhoz négyszög alakban csatlakozott a több épületből áll kolostor, amelynek három összefüggő, nagyobb épülete már korábban előkerült, a templom homlokzatához kapcsolódó szakasz feltárása pedig Kiss Lajos szőlőjének kiszedése után történt meg. A templomnak a homlokzati oldalon valószínűleg nem volt tornya, csupán a szentély sarkánál állt egy kisebb harangtorony. Implom a gyulai ferences épületmaradványok rangját érzékeltetendő a szeged-alsóvárosi ferences templomot említette párhuzamként. Az ásatás végeztével már az 1930-as években megkezdődött a romok egy részének konzerválása. A romkertet övező telkek az 1940-es évek közepétől kezdődően teljesen beépültek, elfedve a templom és a kolostor nyugati részét, és hosszú időre lehetetlenné téve bármilyen további régészeti kutatást.

A templom hajója már a szomszédos házban folytatódik

A templom hajója már a szomszédos házban folytatódik (Fotó: Galuska Tünde, 2014. május)

A romkert ma látható arculatát 1962–1963-ban kapta, amikor egy csupán háromnapos – érdemi megfigyeléseket nélkülöző – hitelesítő feltárást követően a feltárt és meglévő falszakaszokat konzerválták, valamint a látogathatóságot lehetővé tették.

(Forrás: gyulaihirlap.hu)

Megközelítés:

Gyulán az Epreskert utcában látható.

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

A képre kattintva Openstreetmap.hu térkép nyílik

Bejutás módja:

Szabadon látogatható.

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu

Beküldő neve: Galuska Tünde