Rövid jellemzés:
Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti.

A romtemplom (Fotó: Galuska Tünde, 2013. november)
Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható.

Főhajó a szentély felől (Fotó: Galuska Tünde, 2013. november)
Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.
(Forrás: romtemplom.hu; Rados Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.)
Története:
Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a későromán – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A romtemplom szentély felőli része (Fotó: Galuska Tünde, 2013. november)
A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek.

Romtemplom a monostor felől (Fotó: Galuska Tünde, 2013. november)
Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

A romtemplom alaprajza
(Forrás: romtemplom.hu; Dercsényi Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.; Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27.) Szentendre, 2000. 173-174.)
Megközelítés:
A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes.
Bejutás módja:
Nyitva tartás: Idegenforgalmi szezonban (április 1. és október 31. között) hétfő kivételével naponta 10-18 óra között, téli időszakban (november 1. és március 31. között) hétfő kivételével 10-16 óra között.
Belépőjegy árak
• Felnőtt: 700,-Ft/fő
• Diák, nyugdíjas: 400,-Ft/fő
• Csoport (10 fő felett): 400,-Ft/fő
• Csoport (10 fő felett, diák, nyugdíjas): 300,-Ft/fő
• Családi belépő: (2 felnőtt + 2 gyerek) 1.400,-Ft
• Támogatói jegy: 100,- 200,- 300,- 500,-Ft
• Idegenvezetés 4.000,-Ft
• Esküvői fotózás, keresztelés 10.000,-Ft
• Esküvő, egyéb rendezvény: 160.000,-Ft
• Kombinált belépő (Romtemplom, Tájház, Lámpamúzeum:) 1.000,-Ft/fő
• Kombinált belépő diák, nyugdíjas, csoport 600,-Ft/fő
Hasznos linkek:
Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu
Beküldő neve: Galuska Tünde