Zsámbék, premontrei apátság

Rövid jellemzés:

Kéttornyos, keresztház nélküli, bazilikális alaprajzi elrendezésű, háromhajós és háromszentélyes, kegyúri karzattal kialakított templom. Részletformáiban késő román stílusjelleget mutat, azonban helyenként már a gótika építészeti felfogását is érzékelteti.

A romtemplom (Fotó: Galuska Tünde, 2013. november)

Későbbi származású volt az északi torony elpusztult gótikus sisakja, továbbá a homlokzati oromfal rózsaablaka, és a templomtól északra elterülő rendház töredékekben kiásott kerengője – amely jelenleg alaprajzi töredékekben látható.

Főhajó a szentély felől (Fotó: Galuska Tünde, 2013. november)

Mára a monostorból csak egy dongaboltozatos terem, – ez most a kőtár – a hajdani refektórium, az alapfalak és a kolostorhoz tartozó pincerendszer maradt meg.
(Forrás: romtemplom.hu; Rados Jenő: Magyar építészettörténet Bp. 1961. 65-66.)

Története:

Az 1050-es években már kőtemplom állt a későbbi zsámbéki premontrei apátság helyén. III. Béla király a felesége kíséretével érkező Aynard lovagnak adományozza Zsámbékot. E család leszármazottai építik 1220 körül a későromán – kora gótikus bazilikát. A tekintélyes, jelentős vagyonnal rendelkező kolostorban népes szerzetesi közösség élt, a tagok létszáma elérte a húszat is.

A romtemplom szentély felőli része (Fotó: Galuska Tünde, 2013. november)

A 15. században leégett a kolostor, majd 1475-ben a premontrei rend hanyatlása miatt Mátyás király a pálosok kezelésébe adta, pápai engedéllyel. Az új birtokosok gótikus stílusú átépítést hajtottak végre. Buda 1541-es török kézre kerülése után Zsámbék is az új hódítók területére került. A pálosok nem tehettek mást, elmenekültek kolostorukból, amelyet a törökök erődítménnyé alakítottak át. Az épület sorsát 1763. június 28-án földrengés pecsételte meg, leomlott az északi mellékhajó boltozata és oldalfala. A rom gazdátlanná vált, a köveket széthordták a környékbeliek.

Romtemplom a monostor felől (Fotó: Galuska Tünde, 2013. november)

Rómer Flóris bencés tanár, művészettörténész és Henszlmann Imre műtörténész az 1870-es években hívták fel a figyelmet az értékes emlék megmentésének szükségességére. Möller István építészmérnök végezte el az állagmegóvási munkálatokat, a későbbi munkák során, 1934-ben Lux Kálmán építész tárta fel a templom északi oldalához csatlakozó kolostor falrészleteit.

A romtemplom alaprajza

(Forrás: romtemplom.hu; Dercsényi Dezső: Románkori építészet Magyarországon 1972. 5-17., 197.; Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27.) Szentendre, 2000. 173-174.)

Megközelítés:

A Romtemplom a Corvin János utcában található, a műemlék mellett a parkolás ingyenes.

A képre kattintva OpenStreetMap térkép nyílik

Bejutás módja:

Nyitva tartás: Idegenforgalmi szezonban (április 1. és október 31. között) hétfő kivételével naponta 10-18 óra között, téli időszakban (november 1. és március 31. között) hétfő kivételével 10-16 óra között.
Belépőjegy árak
• Felnőtt: 700,-Ft/fő
• Diák, nyugdíjas: 400,-Ft/fő
• Csoport (10 fő felett): 400,-Ft/fő
• Csoport (10 fő felett, diák, nyugdíjas): 300,-Ft/fő
• Családi belépő: (2 felnőtt + 2 gyerek) 1.400,-Ft
• Támogatói jegy: 100,- 200,- 300,- 500,-Ft
• Idegenvezetés 4.000,-Ft
• Esküvői fotózás, keresztelés 10.000,-Ft
• Esküvő, egyéb rendezvény: 160.000,-Ft
• Kombinált belépő (Romtemplom, Tájház, Lámpamúzeum:) 1.000,-Ft/fő
• Kombinált belépő diák, nyugdíjas, csoport 600,-Ft/fő

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu

Beküldő neve: Galuska Tünde

Reklámok

Bélapátfalva, ciszterci apátság

Rövid jellemzés:

A bélapátfalvai apátság Magyarország egyedüli épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma, a monostor, amely a templom mellett állt, már korábban megépült.

Az apátság sétány felőli megközelítése (Fotó: Galuska Tünde, 2015. szeptember)

A késő román stílusban épült templomot a 14-15. században gótikus stílusban átépítették. A nyeregtetős, háromhajós és kereszthajós templom torony nélkül épült. A szépen faragott kváderkövekből rakott homlokzat egyik dísze a rózsaablak, a másik pedig a vörös és szürke színű kövekből rakott sorok ritmikus váltakozása, a jobb oldali mellékhajóba pedig a laikus testvérek bejárata nyílik. Keleti végéhez a 18. században kontytetős, barokk sekrestyeházat építettek.

Az apátság nyugati homlokzata (Fotó: Galuska Tünde, 2015. március)

A templom belső tere tágas, egyenletesen megvilágított. A nyugati oldalon karzat van, amely eredetileg az alapító nemzetség tagjai számára készült, annak tagjai ott hallgathatták a misét. A mai boltozat barokk jellegű, a középkorban magasabb ívelésű, csúcsíves, bordás keresztboltozat fedte a templomhajókat.

Az apátság belső tere, jobb oldali mellékhajó (Fotó: Galuska Tünde, 2015. szeptember)

A templomhoz délről kapcsolódott az emeletes kolostor, amelynek ma már csak némileg fölfalazott alapfalai láthatók.

Az apátság déli homlokzata a monostor romjaival (Fotó: Galuska Tünde, 2015. március)

A déli kereszthajó nyugati falában látható az elfalazott könyvtárfülke, ahol kivehető az egykori polcok helye. A sekrestye melletti helyiség volt a káptalanterem, mellette a fogadóterem, a sarkon pedig a nagy szerzetesi munkaterem, amelyben a forrást találjuk. Ennek vizét csatornán keresztül vezették az udvaron épült kútházba. A déli szárnyon a melegedő és a konyha között volt az ebédlő (refektórium).

(Forrás: Gergelyffy András: Bélapátfalva – Bp., 1960.)

Története:

A Bélkő hegy aljában, és az egri egyházmegye tulajdonában lévő Háromkútról (Trium Fontium) nevezett és a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt ciszterci apátságot az 1232. május 16-án keltezett alapítólevél tanúsága szerint II. Kilit egri püspök alapította. II. Kilit Bél nemzetségből származott, és a középkorban Bélháromkútnak nevezett apátságot alighanem családi monostornak szánta, a pilisszentkereszti ciszterci monostor filiájaként. Az 1289-es a kun belháborúk közepette Kun László seregei felégették az apátságot. A 15. század végére az apátság fokozatosan elnéptelenedett. 1503-ra a perjellel együtt három szerzetes, 1508-ban pedig öt szerzetes élt itt. A monostor falai beomlottak, és a templomot is kedvére pusztította az idő. Kisvártatva 1534-ben Perényi Péter református várkapitány elfoglalta az egri püspöki birtokot, majd halála után 1548-ban I. Ferdinánd szerezte meg az egri püspöki javadalmat és Bélháromkutat, amely 1678-ban az egri káptalan, majd 1700-ban I. Lipót rendeletére az egri papnevelő intézet tulajdonába került. Húsz év múltával már ismét romos állapotban volt.

Az apátság alaprajza (forrás: http://server.muveszeti-nyh.sulinet.hu/muvtori/X_roman_kor/)

1737-ben kezdődött a barokk kori helyreállítás Erdődy Gábor egri püspök támogatásával, amely több periódusban zajlott. A felszentelésre csak 1745-ben került sor. Az épület műemléki falkutatását Szakál Ernő kőszobrász restaurátor végezte el 1953-54-ben, illetve 1960-61-ben. A templom déli oldalán álló monostor romjait 1965-ben tárták fel, és megtalálták – többek között – a közel 800 év előtti vízvezeték elemeit.

(Forrás: belapatfalvaiapatsag.hu)

Megközelítés:

Bélapátfalva főútján a római katolikus templommal szemben lévő utcában az országos kéktúra útvonalán kell a temetőnél lévő parkolóig menni, majd a sétányon közelíthetjük meg az apátságot. De a temető mellett elhaladva, egyenesen az utat követve is közvetlenül megközelíthető a templom.

A képre kattintva OpenStreetMap térkép nyílik

Bejutás módja:

Nyitvatartás és belépőjegy árak a belapatfalvaiapatsag.hu oldalon

Hasznos linkek:

Műemlékem.hu adatlap: Műemlékem.hu
Plébánia elérhetősége, miserend: Miserend.hu

Beküldő neve: Galuska Tünde